A terület rövid jellemzése: | A viszonylag rossz természeti körülmények között tenyésző erdők - sok esetben csak véderdők - szakszerű kezelését végzi az erdészet úgy, hogy azzal az erdők létrehozói, erdészelődök, valamint a jövő generációk egyaránt elégedettek lennének - lesznek. Az erdészet 55 fő saját munkavállalót alkalmaz.
Hajósi területrész:
A részvénytársaság keleti határa a Sükösd - Hajós - Jánoshalma - Csávoly alkotta négyszögben fekszik, a következő öt község határában: Borota, Csávoly, Érsekhalma, Hajós és Rém.
Jellemzőek a hullámos dombvonulatok, melyek az északnyugati-délkeleti széljárás hatására alakultak ki. Az alapkőzet meszes homok, elvétve vályogos homok. Legjellemzőbb a gyengén humuszos homok (68%) genetikai talajtípus és homokos váztalaj is található a területen.
Éghajlatában a kontinentális hatás az uralkodó. A csapadékviszonyok kedvezőtlenek: 610 mm/év; 350 mm tenyészidőszak, ami roppant lényeges az erdő szempontjából, mivel elérhető talajvíz nincs. E területrész az erdősztyepp klímaövbe tartozik.
Régen a terület nagyobb része a kalocsai érsekségé volt. 1884 óta üzemterv szerint gazdálkodnak, fő fafaj az akác volt (esetleg hazai nyárral elegyben), 30 éves sarjerdő üzemmódban. 1923-ban Kalocsáról Szetgyörgypusztára került a kezelő gondnokság. Államosítás után megindult a legelők fásítása, a rontott, agyonsarjazott állományok átalakítása. Az előzmények hatására alakult ki a mai fafajösszetétel: az akác mellett 40 százalékban fenyő jelenlétével.
A termelt faanyagok döntő részarányban belföldön kerültek piacra.
120 hektár vágásterület felújítására kerül sor évente. A sarjaztatások kivételével a mesterséges erdőfelújításokat csak teljes talaj-előkészítéssel együtt lehet eredményesen elvégezni, ami a technológiát jelentősen drágítja.
A vadgazdálkodás üzemi területen folyik. Elsősorban a szarvasvadászat a jellemző, de vaddisznóra és őzre is van vadászati lehetőség. Az apróvad-gazdálkodás fejlesztésére egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak. A vadászvendégek a Hajósszentgyörgyi Vadászház szolgáltatásait vehetik igénybe. A vadászterületen már 14 éve folyik telemetriás szarvasmegfigyelés, aminek eredményei a gyakorlatban is felhasználásra kerülnek.
Az itt élő vegetáció a homoki, illetve a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott. Ritkaságok is találhatók közöttük. Említésre méltó, az utóbbi években a területen újra megjelenő farkas.
Bajai területrész:
Az erdészet határa Bajától északra a Duna jobb partján három erdészkerülettel a hullámtérben, a bal parton egészen Dunaszentbenedek, Dunapataj vonaláig húzódik. A kilenc település határában fekvő terület döntő részét a Közép- és Alsó-Duna ártér (73%), míg a maradék részt a Duna-Tisza közi homokhátság (25%) erdőgazdasági táj alkotja, valamint a Kiskunsági szikterület is megjelenik érintőlegesen a Szelídi-tónál.
Az ártéren a humuszos öntéstalaj a legjellemzőbb (46%), a homoki tájban pedig a humuszos homok. Ezen kívül még hét genetikai talajtípus, illetve ezek kombinációi fordulnak elő.
Az egész terület éghajlata döntően kontinentális hatású, de az ártéri részeken az egyéb hatások miatt, bizonyos szubmediterrán időjárás tapasztalható. E területrész is az erdősztyepp klímaövbe tartozik. Az itt folyó erdőgazdálkodást meghatározza a gyorsan növő fafajok magas aránya (68%) és ebből adódik a viszonylag alacsony átlagos vágáskor (40 év) is. A kitermelt választékok belföldi eladásra és társerdészeti átadásra (egy része exportra, a többi a Zrt. fűrészüzemébe) kerülnek.
Az erdőfelújításokra részben természetes úton (akác, fehérnyár), részben mesterségesen (tölgy, fekete dió, fűz) kerül sor, évente összesen 65 hektáron. Az elmúlt 20 évben a tölgy-, a magas- és magyarkőris, a feketedió-állományok területe növekedett (főként a nemesnyár rovására) a termőhelyváltozásoknak és a természetszerű erdőgazdálkodás igényeinek megfelelően. Az erdészet területén fekete dió és gledícsia magtermő állományok, illetve OMMI klónkísérletek találhatóak. Dusnok határában, Lenesen található az Alföld legnagyobb összefüggő, állományszerű bükköse. Ugyanitt az Alföldi lösztölgyesek jellemző elegyfaja, a tatárjuhar is megtalálható a középkorú és az idős tölgyesekben.
A vadászat-vadgazdálkodás ágazat üzemi keretek között működik. Lehetőség nyílik egyéni és társas vadászatokra, elsősorban gímszarvasra, vaddisznóra, őzre, kisebb mértékben vízivadra. Fogatos vadászatot és igény esetén a vaddisznóskertben nagyterítékű (50-70 db) vaddisznóhajtást is szervez az erdészet. Az erdészet által kezelt vadászházak (Lenesi, Zöldhegyi) egyidejűleg akár 28 vadászvendég kényelmes elhelyezését biztosítja.
A fogoly- és fácán törzstelep Dusnok határában (Lenes) található, mely az ország legjelentősebb törzsállományával rendelkezik. Számos apróvad-gazdálkodónak szállít fácántojást, fácáncsibét, kisebb mennyiségben felnőtt fácánt is.Pályázat útján értékesít előnevelt és felnőtt foglyot.
A Cserta-parti kirándulóerdőt is az erdészet működteti Baja községhatárban, melyen áthalad az országos kék túra útvonala. A kirándulóerdő szabadon látogatható és jól bemutatja a területre jellemző természeti értékeket.
A világhírű Gemenci erdőtömböt a Duna szabályozás okozta változások és itt, a területen gazdálkodó szakemberek hozták létre. Érdekesség, hogy egy erdészkerület szigeten (Veránka) fekszik és csak vízen közelíthető meg. Az ártéri terület flórája-faunája ritka, védett élőlényekben gazdag (mocsári nőszirom, nyári tőzike, erdei szőlő, fekete gólya, rétisas, vadmacska, európai hód...). Az erdészet hullámtéri területének közel fele 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, ahol a védett terület egy része csak engedéllyel látogatható. |
